front page slideshow

ss-cover seso01 seso02

FOR.

Negatív katedrális – T+U manifesztum

A posztkultúrában nem várakozunk az apokalipszisre, mert a vég folyamatosan bevégződik. Nem volt nukleáris holokauszt vagy bármilyen ünnepélyes pillanat, párhuzamos végítéletek versenyében élünk. Ez a versengés a bunkeregzisztencia ritmusa. Nincs szükségünk dekoratív sivatagi hajszákra, hogy túlgyorsítsuk magunkat a történelmen, mert a történelem rég túllépett poszt-Európán. A bunkeregzisztencia végtelenül gyors és lassú egyszerre – ez a mi mutáns temporalitásunk. Kisajátított idővel mindenki ellen! A nekroindusztriális állapot gyakorlatai a felhalmozás, gyűjtögetés és kézművesség, hiszen az Államgép felrobbant, nincsenek többé tárgyak, csak amit eltárgyiasítunk. Poszt-ételt készítünk a menedék flórájából és faunájából, mert ez a kulináris remix segít elfogadni, hogy az elmásulás nem kulturális hátrány, hanem egy új életforma. Az Államgép roncsainak összegyűjtése életveszélyes küldetés, mert mutánsokként egymásra is vadászunk, hiszen az Ősapa felfalása után most mi vagyunk az új hús! De meg kell találnunk az elveszett játékok barlangját mielőtt rádióaktív köd borul a városra, hiszen a fiataloknak ismerniük kell a rítusainkat. A múzeumok felrobbantak, a barokk mamutok lángba borultak a körutakon és a megnyitót elsöpörte a keleti pestis. Egyetlen reményünk a bunkerláz és a mutagén techno mint kamarazene. Le kell ereszkednünk a város mélyére! Az égi geometria madarai halottak, nem sóvárgunk a szférák zenéje után, hiszen a vágyunk önmagába omlik – befelé és lefelé. A gótikus katedrális az európai művészet és kultúra szintézise, de a mi bunkerünk szívében egy negatív katedrális nyílik, mint egy nukleáris virág. Kisajátított térrel mindenki ellen! Végtagok nélkül táncolunk a virág ritmusára, csak a belek basszusát követve, mert nevünk légió. A zene az elme építésze, de a negatív katedrális az anyag veresége, egy gólem, ami saját nehézkedése által omlik össze egy obskúr technológia áldozataként. A végtelen összeomlás spiráljába zárva az ősi patkánykirályok és Isaac Asimov utolsó rémálma egymást hágják a betonszarkofágban.

Manifesto: Márió Z. Nemes, fordította: Zsolt Miklósvölgyi

Music