front page slideshow

ss-cover seso01 seso02

Heinrich Dressel

Valerio Lombardozzi (Heinrich Dressel / Composite Profuse) egy olasz zeneszerző és producer. 1990 és 1995 között jazz zongorát és zongoraművészetet tanult Romano Liberatore mesterrel. 1998-ban hangmérnöki, MIDI és keverő diplomát szerzett a Római Zeneművészeti Egyetemen. A 90-es évek végén kezdett elektronikus zenét készíteni, mint ’Composite Profuse’ – elektro orientált projekt - és Heinrich Dressel – a rejtélyes-kozmikus/ filmzenei álnevén.

2003-ban alapította a MinamalRome kiadót (barátaival együtt, Feedback-Teslasonic, Dave Grave, Andreas Herz) amely az elmúlt évtizedben többek között olyan művészeknek adott ki, mint Solvent, Legowelt, Umberto, James T Cotton, The Hacker, Mick Wills.

2000 óta számos együttműködésben és zenei produkcióban vett részt, többek között olyan kiadóknak készített zenét, mint pl. a Bunker, a Crème Organisation, a Strange Life Records, a Mannequin, a Cyber Dance, a Frustrated Funk, a Solar One Music.
Különböző rendezőkkel dolgozott együtt zenéket írt rövidfilmekhez, előzetesekhez és dokumentumfilmekhez, hanganyagot és effekteket szolgáltatott számos reklámügynökségnek. (Rewind, Dugong, La Prospektiva, I-Lab, IF, Orangee, stb.)
Nemrégiben egy dokumentum filmnek szerzett zenét "My Tyson", amely a legjobb dokumentumfilm díjat nyerte el a Mostra Internazionale del Cinema di Venezia "Migrarti" szekciójában.

Előzetest készített a "Il Labirinto del Cervo Sacro"-hoz (Egy szent szarvas meggyilkolása) és egy együttműködésbe kezdett a "Indovina chi viene a cena" tv műsorral a Rai 3-on.
Zenei inspirációját a 70-es és 80-as évek nagyszerű filmzeneszerzői, például Egisto Macchi, Giorgio Gaslini, Angelo Badalamenti, Riz Ortolani, Goblin, Lori Gori, Lalo Schifrin és John Carpenter és David Lynch munkáiból meríti. Ő is nagy rajongója Gongnak, Hatfieldnek és a The North-nak, Robert Wyattnek és azoknak a zenészeknek, akik részt vettek a 60-as és 70-es évek Canterbury-i szcénájában.

Music